Az oroszok nyilvánosságra hozták a Szept 11 WTC (9/11) terror támadás feltárt eredményeit, bizonyítékait

Az oroszok nyilvánosságra hozták a Szept 11 WTC (9/11) terror támadás feltárt eredményeit, bizonyítékait

0

Megoldódott a 9/11-rejtély: plutónium bomba…?“Az oroszok nyilvánosságra hozták a Szept 11 WTC (9/11) terror támadás feltárt eredményeit,...

Megoldódott a 9/11-rejtély: plutónium bomba…?
“Az oroszok nyilvánosságra hozták a Szept 11 WTC (9/11) terror támadás feltárt eredményeit, bizonyítékait, tételesen a közvélemény számára. Ezekből sok ismert, de kimondatlan volt eddig is:
Amerikai, angol és izraeli terroristák hajtották végre, 2 kilo tonnás plutónium bombával, (10 centis neutron bomba) ami az amerikai hadseregtől szerzett tüzérségi eszköz.

„A becsapódott teher okozta sérülés, majd az ezt követő tűz kombinációja idézte elő az összeomlást.” – gene Corley, phd., Az Amerikai Polgári Mérnökök Társasága. John Skilling és Les Robertson szerkezeti mérnökök tervezték meg az ikertornyok acélszerkezetét 1960-as években. Mivel egy irányíthatatlan bombázó 1945-ben berepült az Empire State Bulding-be, a tornyok építésénél számításba vettek hasonló felhőkarcoló baleseteket is. “Az akkori idők legnagyobb gépével számoltunk, ami lassan és alacsonyan repül, elveszve a ködben. Úgy terveztük az épületet, hogy kibírja egy Boeing 707-es becsapódását bárhol találja is el.” (Hivatalos sztori) a gép ami belecsapódott a tornyokba Boeing 767-es volt, nehezebb mint a 707-es megtankolva és gyorsan repült. A két gép összehasonlítása: A maximális felszállási súlya a 707-esnek majdnem 334.000 150 tonna. mivel a gépekett csak a szükséges üzemanyaggal látják el, a 767-esek amikor becsapódtak a toronyba, nem voltak maximálisan megtankolva, így a tömegűk nem közelítette meg a maximális súlyt. Ami a tüzek forróságát illeti, hallgassuk meg ezeknek New York tűzoltóknak a beszélgetését: „15-ös kocsi, két különálló tűzfészkűnk van. Két tömlővel képesek lennénk eloltani. Jegyezd. 78-adik emelet. Különálló tűzfészkek. Két tömlővel el lehet oltani. 

 

A FEMA adminisztratív jelentésében az áll, hogy a gépek üzemanyagának (kerozinjának) jó részét felemésztették a robbanások és az azt követő tűz pár perce. Ezek után azt mondták nekünk: (hivatalos sztori) A lángoló üzemanyag szétterjedt az emeletek között és meggyújtotta az épület berendezéseit, több tüzet okozva és nagy hőt termelve. Ez elég volt ahhoz, hogy a torony 47 acéloszlopos magja 236 külső oszlop és több ezer acél tartóelem egyszerre összedőljön. figyeljük, meg hogyan lángolnak a tornyok a becsapódások után. Ha valaha is megpróbálunk tüzet rakni, akkor tudod, hogy a füst elárulja, hogy a tűz nem ég tökéletesen. A füst az oxigén-hiányos tűz jele. Az iker tornyok több mint egy óráig álltak, füstöltek, de nem lángoltak. Ez idő alatt ezreket evakuáltak a lépcsőházakon keresztül. Mások csapdába szorultak a törmelékek között és segítséget kértek. Tény, hogy a tornyok úgy viselkedtek, ahogy várták.
Az épület úgy lett tervezve, hogy kibírja, ha egy teletöltött 707-es beleütközik. Az volt a legnagyobb gép abban az időben. Az épület kibírta volna, ha egy utasszállító beleütközik, mivel a felépítése olyan volt mint a szúnyogháló az ajtón. Ez egy erős rács. A gép csak egy ceruza, ami kilyukasztja a szúnyoghálót. Ez valójában semmit nem jelent a szúnyoghálónak. A tornyokat úgy építették, hogy ellenálljanak 220 km/h sebességű téli viharoknak is. Egy szeles napon bárki érezhette, hogy billegnek. Egy repülő becsapódása nem volt több mint egy hurrikán egyetlen széllökése.

 

„Épp a cuccomat raktam arrébb mikor hírtelen egy hangos csattanást hallottunk. Az épület elkezdett remegni. New York-iak megdöbbentek mikor egy óra múlva az első torony leomlott. (hivatalos sztori) „Úgyhogy a repülő üzemanyaga egy robbanásban vagy egy nagy tűzben, nem jöhet számításba! Nem volt a felelősségünk, hogy tervezéskor ezt a helyzetet figyelembe vegyük. – mondja az egyik tervező. – Gondolják el. kifejezetten repülőgép becsapódásra terveztek de soha nem gondoltak az üzemanyagra…? „
„Soha nem fordult elő az előtt a történelemben. Hogy egy acél épület tűz miatt omoljon össze, ezidáig nem láttam olyat, hogy egy acél építmény összeomoljon a tűzben. Jonathan Barnett, PhD. Worcwsteri Műszaki Alapítvány. Valóságos pokol tombolt hosszabb ideig több acél szerkezetű épületben, de egyik sem omlott össze. 1975-ben, a World trade Center északi tornya éjszaka kigyulladt majd három óráig égett, emeletről emeletre terjedve. kétszer olyan sokáig égett, mint szeptember 11-én, de az összeomlás legkisebb jele nélkül ellenállt egy 20 órás tűznek. Ez az ami maradt belőle. Egy álló épület, ami elég erős ahhoz, hogy megtartson egy darut. Hasonlítsák össze a 20 órás poklot 90 perces füstöléssel. Miért építik az épületeket acélból? Erős, könnyű és rugalmas. Az acélnak rengeteg előnye van a fához és a betonhoz képest. Különösen felhőkarcoló építésénél. Az acél viszonylag könnyű, hatalmas teherbíró kapacitással. A felsőbb szintek nem nyomják össze az emeleteket maguk alatt és jobban ellenállnak az időjárásnak és a tűznek.


Forrás: utcaemberek.blogspot.hu

► KÉRJÜK OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK! HOZZÁSZÓLNI LENTEBB TUDSZ!

SZÓLJ HOZZÁ


Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Ne felejts el Kedvelni minket!