Kezdőlap » Gazdaság » A 200 ezer forintos minimálbér mellett 261 700 forintos bérminimum körvonalazódik

A 200 ezer forintos minimálbér mellett 261 700 forintos bérminimum körvonalazódik

Kedden folytatódtak a jövő évi bérekről szóló tárgyalások, összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). Míg a 200 ezer forintos minimálbér fixre vehető, a bérminimum-emelés kérdése továbbra is képlékeny.

A munkáltatók és a munkavállalók is úgy látták, eredményes volt a tárgyalás – áttekintették a kormány által készített összefoglaló makrogazdasági anyagokat. Az adatok alapján a 2016-os hatéves bérmegállapodás óta a minimálbér majdnem 51 százalékkal, a bérminimum csaknem 70 százalékkal emelkedett, miközben a KSH által jelzett átlagkereset (amiben csak az 5 fő feletti foglalkoztatók vannak benne) több mint 67 százalékkal nőtt.

Az már szinte biztosra vehető, hogy a minimálbér bruttó 200 ezer forint lesz jövőre. Ez 19,5 százalékos növekedést jelentene, és úgy tűnik, hasonló mértékben emelkedhet a bérminimum is, azaz elérheti 2022-re a 261 700 forintot. Főleg utóbbival kapcsolatban azonban vannak még kérdőjelek. Az előrejelzés szerint az átlagkeresetnél is két számjegyű lehet a növekedés jövőre.

A munkáltatók nagyobb köztehercsökkentést várnának

A minimálbérnél nem kérdéses, hogy 200 ezer forintra kell emelni, hiszen ez benne volt a nemzeti konzultációban. Az viszont, hogy mennyivel emelkedjen a garantált bérminimum, nem szerepelt a nemzeti konzultációban. Tehát ilyen oldalról nincs kötöttség – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ)  főtitkára a 24.hu-nak, és hozzátette, hogy még nincs a munkáltatóknál oldalálláspont. Ugyanakkor mindenki arra törekszik, hogy nagyjából megmaradjon a minimálbér és bérminimum közötti különbség. Úgy látja, a bérminimumnál lehet még tárgyalni az emelés mértékéről, és arról is, hogy milyen gyorsan (egy vagy több lépcsőben) érjék el a kívánt emelést. Egy biztos, a vállalkozásoknak sokkal nagyobb teher a bérminimum emelése, mert több embert érint (több mint 460 ezer főt), mint a minimálbér-emelés (több mint 390 ezer embert érinthet), illetve mert összegszerűen magasabb az emelés is, ha elfogadják a 19,5 százalékos mértéket.

Ha hirtelen kell majdnem 20 százalékkal emelni a legkisebb béreken, akkor az átlagbér is 10-12-14 százalékot emelkedhet, ha el akarják kerülni a bértorlódást. Viszont a termelékenység aligha fog ezzel lépést tartani. Ilyen óriási bérnövekedéshez nem 2 százalékkal kellene csökkentenie a kormányzatnak a munkáltatói közterheket, és nem félévtől, hanem ennek a többszörösével, és már év elejétől – véli Perlusz László. A „kettő több mint duplája” lehet tárgyalási alap – konkretizálta a feltételt az óriási lépéshez.

Ahol sok a szakképzett, középfokú végzettségű, ott nagyon megdobja ekkora emelés a bérköltségeket – tette hozzá.

A szakszervezetek egy lépcsős emelést szeretnének

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ügyvezető alelnöke, Székely Tamás szerint is fixre lehet venni a 200 ezer forintos minimálbért. Csak az a kérdés már, hogy a garantált bérminimum mennyivel emelkedik, milyen ütemezésben, illetve hogy mekkora munkáltatói köztehercsökkenést tesz mellé a kormány. A szakszervezetek képviselői a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is egy lépcsőben támogatnák az emelést, ugyanolyan mértékben, azaz 19,5 százalékkal. A mértékkel kapcsolatban úgy látja, erre a kormány is hajlana az eddig nyilatkozatok alapján.

Mindenkinek az az érdeke, hogy minél hamarabb megszülessen a bérmegállapodás

– jelentette ki.

Kiemelte még, hogy bár a mostani megbeszélésen nem tértek ki a bérajánlásra, fontos szerepe lehet főleg abban, hogy a bérfeszültséget, bértorlódást el lehessen kerülni.

A szakszervezetek szerint mintegy 6 százalékos csökkentés kellene a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adónál ahhoz, hogy keresztül lehessen vinni az általuk támogatott emeléseket. Egyelőre az nem derült ki, hogy ilyen mértékű köztehercsökkentésre van-e kormányzati szándék – jegyezte meg Székely Tamás.

A munkáltatói oldalról lenne igény arra, hogy ne csak egy, hanem kétéves megállapodás szülessen, bár ez ellen szól a jelenlegi bizonytalanság, például a szállítási láncok problémái, a negyedik hullám egyelőre nem ismert hatása, a válságban lévő ágazatok kilábalása, stb. A kiszámíthatóság jegyében a szakszervezet is híve lenne annak, ha hosszabb távú megállapodás születne. Feltéve, hogy garantálják, hogy a munkáltatókkal korábban kialkudott bérpozíciók, juttatások nem sérülnek.

Teljes cikk a forrás oldalon
x

Check Also

Népszavazás a menekültkvótáról

2016. október 2-án a kormány kezdeményezésére népszavazás lesz az európai ...

Orbán Viktor megkapta a harmadik oltást – videó

Három a magyar igazság - írta a miniszterelnök.

Minden eddiginél többen szavaztak az előválasztás utolsó napján

Több mint 118 ezren voksoltak szombaton az ellenzék miniszterelnök-jelöltjére, az előválasztás második fordulójában így összesen 662 ezren vettek részt.

Az ország egyetlenő női preparátora gyakran maga ejti el, és zsigereli ki a vadállatokat

Bár rengetegen kérik, Piros Edit nem preparál ki házi kedvenceket.

Saját csapattársát ütötte le a feldühödt kapus, azonnal kiállították – videó

Az észak-ír labdarúgó-bajnokságban megrendezett Glentoran-Coleraine mérkőzésen a hazai csapat kapusát ...

„Most eljött a mi időnk” – így gúnyolódtak a romba dőlt Vár láttán a kommunisták

Gúnyos, cinikus megjegyzések tömkelegét találni a romos Budavári Palotáról a ...