Kezdőlap » Kultúra » Magyar film: beköszöntött a nemzeti fősodor ideje

Magyar film: beköszöntött a nemzeti fősodor ideje

Eddig nyolcvanöt egészestés film készült a Magyar Nemzeti Filmalap égisze alatt. A szervezet január 1-én Nemzeti Filmintézetté vált. Noha a jelenlegi produkciók még a Vajna-korszak végső projektjei, az NFI idei döntései határozottan megmutatják: egészen más lett az irányvonal.

A Filmalap 2011-es megalakulása több mint két éven keresztül tartó ellenállásba ütközött a filmszakmai több és jelentősebb alkotói részéről. Számos elmélet hangzott el, hogy Andy Vajna kormánybiztosi irányítása alatt milyen művek fognak készülni és sokan prognosztizálták a kurzusfilmek megszületését. Aztán, sokak meglepetésére elmaradtak az ilyen művek, 2013-ban Vajna például azt mondta, hogy akkor lesz nagyköltségvetésű Toldi film, ha lesz jó forgatókönyv. Végül sem a Káel Csaba, sem a Pálfi György vezette projekt nem valósult meg – bár utóbbi esetében megszületett a jó forgatókönyv.  A forgatókönyv-fejlesztési igazgatói posztot 2013-ban betöltő Divinyi Réka mondta a Népszabadság hasábjain, hogy a Vajna-korszakban nincs szükség kurzusfilmekre. Jelesül, akkor van értelme nagy történelmi személyiségről filmet készíteni, ha valami olyasmit tudunk róla elmesélni, ami izgalmas, és önállóan is megállja a helyét. Tehát ne azért készüljön film mondjuk Rákócziról vagy Mátyásról, mert ismert figura, hanem mert izgalmas akció- vagy kalandfilm, esetleg megrázó dráma forgatható róla. Tehát olyan mű, amely akkor is működne, ha a főhősét nem Rákóczinak vagy Mátyásnak hívnák. Mindemellett a Filmalap nagyon sok életrajzi filmtervet is elutasított, mert egy teljes életutat akartak bemutatni, ami inkább tévés műfaj és ekkor még „csak a mozi!” volt a jelszó.  A gondolat szép, de csak nem születtek meg a magyar politikai szempontjából (is) átütő filmtervek. Pedig voltak próbálkozók. Szabó István Bethlen Istvánról, Török Ferenc Hajós Alfrédról forgatott volna. A Filmalap két rendező nélküli produkcióban is gondolkodott: ezek voltak a Kincsem és a Hunyadi. Az előbbi megvalósult végül Herendi Gábor rendezésében, utóbbi csak majdnem. Először Szász János hagyta el a kulturkampf középpontjába került produkciót, majd Vajna halálával az egész projektet törölték. A támadások mögött meghúzódó idea egyik vezérfonala az volt, hogy nem készültek nemzeti szempontból lelkesítő művek. A csaknem 460 ezer nézőt elérő Kincsemnek egyszer csak történelemhamisítás vádjával kellett szembesülnie. Nem mellékesen, az Oscar-díjas, itthon 270 ezer nézőt vonzó Saul fia pedig kisebbségi nézőpontot képviselő mű lett, amit sokan elvből nem néztek meg: ők voltak a Lovasíjász című dokumentumfilm fő nézői, mely nem kapott állami támogatást, a forgalmazás rendszeren kívül (is) történt, a nézőszámát meg sem érdemes saccolni. A Káel Csaba fémjelezte, vagy ha úgy tetszik NFI-korszak első nagy újítása volt, hogy létrehozta a TVDB-t, azaz a televíziós produkciókat finanszírozásokról döntő bizottságot, amelynek az elnöke maga a kormánybiztos. Ez több szempontból is frappáns megoldás, hiszen így lehetőség nyílik még a Vajna-filozófiának megfelelően, a teljes életutakat bemutató dokumentumfilmek finanszírozására a rendszeren belül. Például Bayer Zsolt Orbán Balázs nyomában címen készít tévéfilmet mintegy háromszázmillió forint támogatással a XIX. századi erdélyi íróról-néprajzi gyűjtőről. Az alapos munka pénzbe kerül, de az elgondolkodtató, hogy egy-egy inkubátor programos, nemzetközi fesztiválokra eljutó egészestés mozifilmet a fiatal pályakezdőknek mindössze ennek egyötödéből, hatvanmillió forintból kell kihozniuk. Mindemellett sokan úgy gondolják, hogy a tévés döntések már csak azért is „kellemesek”, mert senki nem fogja számonkérni ezeken a produkciókon, hogy miért nézték meg olyan kevesen a mozikban. (Persze a vírushelyzet miatt amúgy is torz a piaci helyzet.) Az NFI döntései számos egyéb meglepetéssel szolgálnak, például visszatér a Honfoglalás és egyéb kosztümös csodák után Koltay Gábor, aki  Jókai Anna Szegény Sudár Anna című művét adaptálja, de filmrendezőként debütálhat Kovács Ákos is, igaz csak egy etűd erejéig.  A legnagyobb szenzációk – a nemzeti érzés olyannyira hiányolt mentális karbantartása – a tévésorozatos döntéseknél születtek. Vidnyánszky Attila sorozatkreátorként készülhet, Pro Libertate! című produkciója a Rodostóban haldokló II. Rákóczi Ferenc fejedelem visszaemlékezése lesz, a gyermekkortól a kuruc szabadságharc végéig. Gulyás Buda jegyzi a többévadosra tervezett Az Árpádok című produkciót, amely – az NFI közleménye szerint – „az Árpádházi királyok lélegzetelállítóan izgalmas, nagyszerű fordulatokban bővelkedő évszázadait dolgozza fel”. Csak győzzük kivárni. 

Teljes cikk a forrás oldalon
x

Check Also

Népszavazás a menekültkvótáról

2016. október 2-án a kormány kezdeményezésére népszavazás lesz az európai ...

A nyugat-balkáni magyar médiaterjeszkedést elemezte az EP újabb magyar vitája

Cirkusz, hadova, baloldali médiatúlsúly – minden előjött. A fideszes Hidvéghi ...

Különleges hűtőszekrényeket vásárol egy autóipari vállalat vakcinák tárolására

A Ford minden dolgozója számára biztosítaná a koronavírustól védő oltóanyagot, ami viszont nagyon alacsony hőmérsékletet igényel.

Mahé nem talált az üres kapuba, oda a Veszprém veretlensége

Alaposan visszavágott az Aalborg a múlt heti hazai vereségért, és ...

Könnyed sikerrel hangolt az Euroligára a Sopron Basket női kosárcsapata

A Sopron magabiztosan verte a vendég TFSE-t a női kosárlabda ...

Európai Parlament: A közmédia egyes tagállamokban kormányzati propagandává silányult

Az Európai Parlament szerint egyes tagországokban a kormányok állami hirdetések kiosztása révén növelik a médiára gyakorolt befolyásukat.