Kezdőlap » Geoplitika » Global Risks Report 2020

Global Risks Report 2020

A World Economic Forum globális kockázatokkal foglalkozó jelentése idén 15. alkalommal jelent meg, egy olyan periódusban, amikor kritikus jelentőségű kockázatok megvalósulását tapasztaljuk nap mint nap. A világgazdaságnak a stagnálás megnövekedett kockázatával kell szembenéznie, a klímaváltozás hatásait erősebben és gyakrabban érezzük, mint amit az előrejelzések mutattak, és a kibertérben történő fenyegetések egyre inkább veszélyeztetik a következő generációs technológiákat – miközben a világban számos tüntetés zajlik a politikai és gazdasági tényezők megváltoztatásáért, illetve az egyenlőtlenségek további növekedése ellen. Az előttünk álló kihívások sürgős kollektív fellépést igényelnek, miközben a globális közösségben megjelenő törésvonalak egyre mélyülnek. A döntéshozók részéről gyors fellépésre van szükség egy egyre bizonytalanabb globális környezetben.

Bizonytalan világ

Az új egyensúlyi helyzetet a világban jelentős gazdasági, demográfiai és technológiai erők formálják, jelenleg azonban mindebből leginkább annyit érzünk csak, hogy egyre bizonytalanabb világban élünk. Ez leginkább a geopolitikai környezetre igaz, melyben az egyes államok jellemzően már csak és kizárólag saját érdekeik szűrőjén keresztül nézik a lehetőségeket és kihívásokat. A korábbi szövetségi rendszerek és multilaterális intézményi struktúrák meginognak, mert a szereplők megkérdőjelezik ezen hosszú ideje fennálló keretek értékeit, egyéni vízióik miatt előtérbe kerül a nacionalista szemlélet, a lehetséges geopolitikai következményeket pedig gyakran kevesebbre értékelik a gazdasági függetlenedésnél.

A konkrét konfliktusok kockázatán túl, ha az érintett szereplők csak az azonnali geostratégiai előnyökre koncentrálnak, és nem alkalmazzák az esetleges érdekkülönbségeket enyhíteni képes mechanizmusokat ebben a bizonytalan időszakban, akkor a legfontosabb kérdések kezelésének lehetősége hamar elúszik.

A gazdasági stabilitást és társadalmi kohéziót érintő veszélyek

Már a tavalyi (2019-es) kockázati jelentés is megemlítette a makrogazdasági helyzet törékenységét és a pénzügyi egyenlőtlenségeket mint fontos kockázati tényezőket a világgazdaságra nézve, ez pedig 2020-ban is ugyanennyire aktuális, sőt, a gazdasági stagnálás veszélye még komolyabb. Azok az eszközök, melyek korábban a gazdasági növekedés alappilléreit jelentették – az alacsony kereskedelmi vámok, a pénzügyi óvatosság vagy a stabil globális befektetések megléte –, egyre kevésbé érvényesülnek, ahogy a vezetők saját nacionalista politikáikat helyezik előtérbe. A monetáris és pénzügyi ösztönzők bevetésére ma szűkebb mozgástér adódik, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság kirobbanása előtt volt, bizonytalanságot keltve abban a kérdésben, mennyire hatékonyan működnek a ciklikus hatásokat ellensúlyozó intézkedések. A gazdasági környezet számos kihívást rejt magában 2020-ra: a 750 megkérdezett szerint a „gazdasági összetűzések” és a „megnövekedett belpolitikai polarizáció” fogják a legnagyobb kockázatokat jelenteni (az összes válaszadó mintegy 78%-a számol ilyen jellegű kockázatokkal).

A vészjósló gazdasági kilátások mellett a lakosság csalódottsága is növekszik a fennálló rendszerek működését illetően. Abbéli csalódottságuk, ahogyan a kormányok a különböző gazdasági és társadalmi kihívásokat kezelik, tüntetéseket gerjeszt szerte a világban, ami még inkább gyengíti a kormányokat határozott lépések megtételére egy újabb válság kirobbanásakor. A gazdasági és társadalmi stabilitás hiányában az országoknak nem lesz elég pénzügyi forrása, politikai tőkéje és társadalmi támogatottsága a felmerülő globális kockázatok kezelésére.

Klímafenyegetés és a biodiverzitás csökkenésének felgyorsulása

A korábban vártnál sokkal erőteljesebben és gyakrabban érezzük a klímaváltozás hatásait. Az elmúlt öt év átlaghőmérsékletei rendre rekordot döntöttek, a természeti katasztrófák egyre intenzívebbek és gyakoribbak, a tavalyi évben pedig minden eddiginél több extrém időjárási eseményt tapasztalhattunk világszerte. A becslések szerint a globális átlaghőmérséklet 3 °C-kal is emelkedhet az évszázad végére, ez éppen a kétszerese annak, amit a klímaszakértők határértékként meghatároztak, amin belül még kezelhetők lennének a felmelegedés gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai. A klímaváltozás rövidtávú hatásai között említhetők a társadalmi és geopolitikai feszültségek kiéleződése, valamint a negatív gazdasági hatások fokozódása.

A globális kockázatokat elemző jelentés történetében első alkalommal jelentek meg a környezetvédelmi aggodalmak a legfontosabb hosszú távú kockázati tényezők között: az öt legnagyobb kockázatot jelentő tényező közül három a környezettel kapcsolatos. A megkérdezettek véleménye szerint a legnagyobb hatású kockázatot (első hely), és a következő évtized második számú hosszú távú kockázatát a „az éghajlatváltozás enyhítésének és a hozzá való alkalmazkodás kudarca” jelenti. A Világgazdasági Fórum fiatalabb csoportja (a Global Shapers Community – a világ alakítóinak közössége) ennél még aggasztóbbnak találja a helyzetet, mind rövid, mind hosszú távon a környezeti témákat jelölték meg legnagyobb kockázatként (első helyen).

A „biodiverzitás csökkenése” a második legnagyobb hatású kockázat a megkérdezettek szerint, valamint a harmadik számú hosszú távú kockázat. A fajok kihalásának jelenlegi üteme tízszer-százszor nagyobb, mint az elmúlt 10 millió év átlaga volt. Ennek beláthatatlan következményei vannak az emberi faj számára is, az élelmiszerellátási és egészségügyi rendszerek összeomlásától kezdve teljes ellátási láncok felbomlásáig.

A környezeti kockázatok között továbbá előkelő helyen szerepeltek az emberi tevékenységhez köthető környezeti károk és katasztrófák kockázatai (környezeti bűncselekmények, mint például az olajszivárgás, vagy nukleáris szennyezés), valamint a nagy természeti katasztrófák (földrengés, cunami, vulkánkitörés, geomágneses vihar) is.

A digitális átrendeződés hatásai

Ma a világ lakosságának mintegy fele rendelkezik interneteléréssel, ez a szám nagyjából naponta egymillió fővel bővül. Az emberiség kétharmadának van mobilkommunikációs eszköze. Bár a digitális technológia hihetetlen gazdasági és társadalmi előnyöket biztosít a globális népesség legnagyobb része számára, az olyan kérdések, mint az egyenlőtlen internet-elérés, a technológiai kormányzási keretek kialakítása, vagy a kiberbiztonság hiánya jelentős kockázatokat jelentenek. A geopolitikai és geo-ökonómiai bizonytalanságok – beleértve egy fragmentált kibertér lehetőségét is – tovább gátolják, hogy kihasználjuk a következő generációs technológiákban rejlő potenciált. A megkérdezettek szerint a következő évtized hatodik legfenyegetőbb kockázata az „információs infrastruktúra összeomlása”.

Az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás

Az egészségügyi rendszereket világszerte az a veszély fenyegeti, hogy alkalmatlanná válnak alapvető céljuk betöltésére.  A változó társadalmi, környezeti, demográfiai és technológiai feltételek új kihívásokat támasztanak az egészségügyi rendszerek irányában, melyek visszavethetik az elmúlt évszázadban elért eredményeket. Mára már a nem fertőző betegségek – mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a mentális betegségek – jelentik a vezető halálokot, nem a fertőző betegségek, mint az korábban jellemző volt. A megnövekedett élettartam, valamint ezzel összefüggésben a krónikus megbetegedések gazdasági és társadalmi kiadásai számos országban nyomás alá helyezik az egészségügyi rendszereket. A járványok kezelésében elért eredményeket is visszaveti az oltásellenesség, és a gyógyszer-rezisztancia, ami megnehezíti, hogy végleg leszámoljunk az emberiség legnagyobb gyilkosaival. Ahogy a meglévő egészségügyi kockázatok felerősödnek és újabbak merülnek fel, egyre kevesebb garancia van az egészségügyi kihívások sikeres leküzdésére a jövőben.

Módszertan

A megkérdezetteknek egyrészt értékelniük kellett (1) az egyes kockázati tényezők valószínűségét (a következő 10 évben milyen valószínűséggel jelentenek majd globális kockázatot), valamint (2) bekövetkezésük globális súlyosságát.

Valószínűség alapján a következő tíz év öt legnagyobb kockázata:

  • extrém időjárási események (pl. áradások, viharok)
  • az éghajlatváltozás enyhítésének és az ahhoz való alkalmazkodás kudarca
  • nagy természeti katasztrófák (pl. földrengés, cunami, vulkánkitörés)
  • jelentős biodiverzitás-csökkenés és az ökoszisztéma összeomlása
  • emberi tevékenységhez köthető természeti károk és katasztrófák

Súlyosság alapján a következő tíz év öt legnagyobb kockázata:

  • az éghajlatváltozás enyhítésének és az ahhoz való alkalmazkodás kudarca
  • tömegpusztító fegyverek
  • jelentős biodiverzitás-csökkenés és az ökoszisztéma összeomlása
  • extrém időjárási események (pl. áradások, viharok)
  • vízhiányból adódó válságok

Mivel a globális kockázati tényezők soha nem elszigetelt esetek, a válaszadókat arra is megkérték, értékeljék egyes kockázatitényező-párok kapcsolódásait. Ezek a leginkább összekapcsolódó globális kockázatok:

  • extrém időjárási események + az éghajlatváltozás enyhítésének és az ahhoz való alkalmazkodás kudarca
  • kiterjedt kibertámadások + a kritikus fontosságú informatikai infrastruktúrák és hálózatok összeomlása
  • magas strukturális munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság + a technológiai vívmányok ellentmondásos következményei
  • jelentős biodiverzitás-csökkenés és az ökoszisztéma összeomlása + az éghajlatváltozás enyhítésének és az ahhoz való alkalmazkodás kudarca
  • élelmezési válságok + extrém időjárási események

Rövidtávú kockázatok: a következő bontás azt mutatja be, hogy melyek voltak azok a kockázati tényezők, amikről a válaszadók a legnagyobb arányban gondolták úgy, hogy súlyosbodni fognak 2020-ban:

  • gazdasági összetűzések (78,5%)
  • belpolitikai polarizáció (78,4%)
  • extrém hőhullámok (77,1%)
  • a természeti erőforrások ökoszisztémájának tönkretétele (76,2%)
  • az infrastruktúrákat célzó kibertámadások (76,1%)

1. ábra: Az öt legnagyobb kockázati tényező az elmúlt öt évben (2016-2020)

2. ábra: A globális kockázati tényezők egymáshoz való kapcsolódása

Szerző: Gere László

Felhasznált irodalom

World Economic Forum (2020): Burning Planet: Climate Fires and Political Flame Wars Rage. 2020, január 15. https://www.weforum.org/press/2020/01/burning-planet-climate-fires-and-political-flame-wars-rage

World Economic Forum (2020): The Global Risks Report 2020. Insight Report, 15th Edition. In partnership with Marsh & McLennan and Zurich Insurance Group. http://www3.weforum.org/docs/WEF_Global_Risk_Report_2020.pdf

Gere László 2009-ben végzett geográfusként, terület- és településfejlesztés szakirányon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2016-ban angol-magyar szakfordító-műfordító oklevelet szerzett a Károli Gáspár Református Egyetem szakirányú továbbképzésén, 2015-től a a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2015-től a PAIGEO Kutatóintézet senior kutatója. Szakterülete a urbanisztika, a városok globális szerepe, társadalmi-gazdasági viszonyaik.

Megosztás:

Tetszett a bejegyzés?

Tetszik Betöltés... Teljes cikk a forrás oldalon
x

Check Also

21 térkép a 21. századhoz

A térképek ereje, a földrajz visszatér! A térképek egyre fontosabb szerepet töltenek be mindennapi életünkben és készítésük új tartalmi változásokat

21 tétel a 21.századhoz – Tézisek a geoökonómiai új világrendhez

A globalizáció egy új korszakába lépett a technológia, tudás korszakába, valamint egy hosszú távú fenntartható növekedésre építő korszakba. Ebben az

Koronavírus és geopolitika

A 2019 novemberében azonosított koronavírus (2019-nCoV) 2020 január végén hirtelen exponenciális növekedést kezdett mutatni a fertőzöttek számát illetően, illetve Kínából

Geopolitikai előrejelzés 2020

A világ egyik vezető geopolitikai hírszerzéssel foglalkozó vállalata, az amerikai központú Stratfor minden évben elkészíti részletes éves előrejelzését. A 2020-as

Nem könnyű tartani a hídfőállást – egyre nagyobb a verseny Kína figyelméért

Egyre erőteljesebben vetélkednek a közép-kelet-európai országok Kína figyelméért és persze pénzéért, ami veszélyeztetheti hazánk eddigi kivételezett helyzetét. Nincs egyszerű  helyzetben