Kezdőlap » Gazdaság » Geopolitikai előrejelzés 2020

Geopolitikai előrejelzés 2020

A világ egyik vezető geopolitikai hírszerzéssel foglalkozó vállalata, az amerikai központú Stratfor minden évben elkészíti részletes éves előrejelzését. A 2020-as év egyik meghatározó eseménye minden bizonnyal a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás lesz, az év során több lokális gazdasági válság kitörésének kockázatával is számolni lehet, a technológiai fejlesztések globális versenye pedig politikai jellegű beavatkozásokkal is járhat – többek között ezek a legfontosabb várható trendek.

Bevezető

2020-ban minden ország tevékenységét és döntéseit valamilyen mértékben befolyásolni fogja az a bizonytalanság, amit az Egyesült Államok november 3-án esedékes elnökválasztása jelent. Ez a minden bizonnyal feszültnek ígérkező elnökválasztási év arra kényszeríti az országokat, hogy legalább is számításba vegyék azt a lehetőséget, hogy akár drámai változás is történhet az elnöki posztban, és ehhez igazítsák működésüket. Egyes országok, mint Irán és Észak-Korea, vagy olyan nem állami szereplők, mint a tálibok vagy az Iszlám Állam, kihasználhatják az alkalmat, hogy Amerika vélhetően kevésbé koncentrál a külpolitikai események kezelésére, illetve számba vehetik a Trump-adminisztrációval való megállapodás kockázatait és előnyeit, vagy akár az USA vezetésében történő lehetséges váltásra várhatnak. Amennyiben saját érdekükben próbálnak kedvező USA-reagálást kicsikarni, az épp ellenkezőleg, agresszív választ is szülhet Amerika részéről. Kína, Oroszország és az USA egyéb versenytársai, illetve Washington partnerei Európában és Ázsiában vélhetően csak akkor vállalnak kötelezettségeket, ha már biztos, hogyan áll fel az új adminisztráció.

2020-ban szinte elkerülhetetlennek látszik néhány helyi gazdasági sokk bekövetkezte. A lassuló kínai gazdasági növekedésből fakadó társadalmi és politikai nyomás, a társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági megszorító intézkedések elleni tiltakozások Latin-Amerikában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, valamint a Brexit miatti bizonytalanság mind növelik a helyi gazdasági instabilitás kockázatait.

A globális kereskedelmi megállapodások körüli bizonytalanság, valamint a fiskális és monetáris eszközök korlátozott hatékonysága – és az ebből fakadó, már most extrém alacsony kamatlábak – tovább súlyosbíthatják ezeket a helyi gondokat. Míg az egy időben bekövetkező válság még kezelhető lenne, addig a több időpontban bekövetkező, esetleg egymással átfedő válságok már sokkal inkább beindíthatnak egyfajta lavina-hatást. Bár az USA-Kína kereskedelmi feszültségben lazulás várható, a rendszerszintű ellentétek 2020-ban sem oldódnak meg a két ország között, egyre kevesebb tér van a gazdasági együttműködésre a szereplők között, ami növeli egy globális gazdasági válság kockázatát.

A technológia miatti növekvő globális versengés tovább fokozza a politikai csatákat. Az amerikai választásokkal a közösségi média befolyásoló hatása, valamint a dezinformálás káros hatásai miatti aggodalom ismét előtérbe kerülnek. A nemzetbiztonsági, személyes adatbiztonsági és üzleti érdekeket érintő kérdések még inkább eltávolítják egymástól az USA-t, Kínát és Európát, ellehetetlenítve egy globális szabályozási konszenzus megvalósítását.

Globális trendek
A gazdaság hajtóerői

Trump elnök még annyi kereskedelmi megállapodást próbál megkötni novemberig, amennyit csak tud. Ez valószínűleg keményebb feltételeket jelent majd az USA részéről a szerződő felek számára. Irán és Észak-Korea irányában sem fog enyhülni az USA politikája.

Bár az USA-Kína kereskedelmi megállapodás némi optimizmust ad a piacoknak, a globális kereskedelempolitika bizonytalanságai rányomják bélyegüket a gazdaság teljesítményére, a gazdasági növekedés tehát ismét lassulni fog (elsősorban a kínai és az amerikai gazdasági lassulás miatt).

Nyugat-Európa gazdasági növekedése szintén 1% alatti marad, ennek elsősorban a német gazdaság gyengélkedése lesz az oka (és az, hogy Berlin nem hajlandó fiskális ösztönzést alkalmazni).

A feltörekvő gazdaságok szintén gazdaságilag nehéz év elé néznek 2020-ra: Argentína gazdasági válságba kerül, Brazília és India a strukturális reformok véghezvitelével fog küzdeni, melyek a nagyobb gazdasági növekedés fenntartásához kellenek. A török gazdaság folytatja lassú talpa állását, de gyors növekedése nem várható. A további globális gazdasági gyengélkedés felszítja a tüntetéseket a gazdasági egyenlőtlenségekkel sújtott, gyenge kormányzással bíró fejlődő országokban.

A fejlett országokban kimerült a monetáris politika eszköztára a gazdaság élénkítésére, egyes országokban pedig (pl. Németországban) óvakodnak a fiskális ösztönzők bevetésétől.

Bár megállapodás született Kínával a kereskedelmi ellentétek nem szűnnek

Ugyan az USA megegyezett Kínával, 2020-ban nem várható további átfogó kereskedelmi megállapodás a két fél között, mivel Kína nem hajlandó teljesíteni az USA követeléseit a strukturális reformokat illetően. Az első körös megállapodás véglegesítésével várhatóan az végig érvényben marad 2020-ban, de az ellentétek fokozódása sem kizárt az év során.

Mindeközben az USA-EU közötti kereskedelmi tárgyalások megakadtak a mezőgazdasági termékek miatt támadt nézeteltérésnek köszönhetően. Ez még számos kellemetlenséget jelenthet, azonban nem mérhető a folyamat súlya az USA-Kína közötti kereskedelmi háború mértékéhez.

A technológiai elsőségért folyó verseny folytatódik

Az USA, Kína és Európa között folyó technológiai versengéssel egyre több technológiai szektort titkosítanak nemzetbiztonsági vagy gazdasági biztonsági szempontok miatt. Az 5G hálózat további kiépülésével 2020-ban az USA vélhetően további nyomást gyakorol Kínára, illetve a Huawei-re, megakadályozva, hogy a cég hozzáférhessen az USA technológiájához. Washington továbbá szövetségeseit is bíztatja majd a cég korlátozására, ezzel azonban csak korlátozott eredményeket fog elérni. Ha az USA kemény eszközöket is bevet, azzal csak azt érheti el, hogy egyes szövetségesei még jobban elhidegülnek tőle. A Huawei azonban csak egy részét jelenti a globális technológiai fölényért vívott harcban: aki ebből a küzdelemből győztesen kerül ki (és itt most csak Kína és az USA van versenyben), az határozhatja majd meg a jövő technológiájának globális sztenderdjeit.

Kína, az USA és Európa egyaránt támogatni fogja a hazai technológiai vállalatait, különböző formákban, illetve korlátozni fogja a külföldi befektetéseket a szektorban. A stratégiai szektorok egyre inkább felértékelődnek, további szankciókat vetítve előre a szereplők között.

Geopolitikai forró pontok
Az Irán-USA helyzet eszkalálódása közvetlen konfliktus hiányában megáll

Mind Irán, mind az USA tartózkodni fog a közvetlen katonai erő bevetésétől, még úgy is, hogy Teherán látványosan felfuttatja atomprogramját az USA szankciókra adott válaszként.

A Brexit mindent felforgathat

2020 elején Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. A kezdeti zavar még enyhe lesz, mivel 2020-ban a britek még az egységes piac tagjai maradnak. Ezt az évet arra kell felhasználnia Nagy-Britanniának és az EU-nak, hogy kidolgozzák egy szabadkereskedelmi megállapodás kereteit, de várhatóan ez még nem fejeződik be az év során. A viták már 2020 közepén éreztetni fogják elbizonytalanító hatásukat a globális piacokon és a befektetők között.

A tüntetések megszokottá válhatnak Hongkongban

Vélhetően rövid távon nem csitulnak a feszültségek Hongkongban, ami elriaszthatja a külföldi vállalatokat és tőkét, elnyújtva 2020-ra is a város gazdasági recesszióját. Ez a helyzet a térség stabilabb vállalati központjai felé terelheti a cégeket, Szingapúrba, vagy akár Malajziába is. A helyzet Kínát is saját kontinentális gazdasági központjainak (Sanghaj, Shenzhen, Peking) további megerősítésére ösztönözheti.

További előrejelzések
A klímaváltozás gazdasági kockázatai növekedni fognak

A vállalatok és kormányok növekvő mértékben szembesülnek a klímakockázatokkal 2020-ban. Ez jelentheti a vállalati infrastruktúra kockázatainak növekedését, vagy a nagyobb vállalati felelősségvállalás ösztönzését a kormányok részéről a klímaváltozás hatásainak csökkentésére tevékenységeik során.

A Párizsi klímamegállapodás előrehaladásának első ellenőrzőpontja 2020-ban jön el, amikor kiderül, milyen apró lépések történtek csupán (ha történtek). Ez vélhetően ismét ráirányítja a problémára a globális figyelmet. Szintén ebben az évben lép ki hivatalosan is az USA az egyezményből.

Az új Európai Bizottság prioritásként határozta meg a megújuló energiaforrások minél nagyobb mértékben történő felhasználását, ennek a célnak az elérésére is 2020-ban indulnak meg az első lépések.

Tovább folytatódik a fegyverkezés

A hadászati fegyvereket korlátozó Új START-egyezmény megkötésére (vagy a korábbi meghosszabbítására) nem sok lehetőség látszik 2020-ban. Az USA tisztviselői nem látják sok értelmét a paktum fenntartásának az orosz fegyverkezés ütemét elnézve, illetve úgy, hogy Kína nem vesz részt az egyezményben. Vélhetően mindegyik szereplő folytatni fogja a fegyverkezést.

Az OPEC+ országok termeléskorlátozásának nem sok gyakorlati hatása lesz

Az OPEC+ koalíció országai megegyeztek, hogy 2020-tól kezdődően korlátozzák olajtermelésüket, abban reménykedve, hogy ezzel megállíthatják az olajárak csökkenését. Ez azonban nem fog érezhető hatást gyakorolni a piacokra, és kétséges, hogy 2020 során bármilyen lényeges változás következzen be az olajárak alakulásában.

Regionális előrejelzések
Európa
  • Nagy-Britannia 2020 elején elhagyja az Európai Uniót. Ebben az évben az Egyesült Királyság még a közös piac tagja marad (így komoly gazdasági hatással még nem kell számolni), azonban jövőre abból is kilép. Feltehetően egy szabadkereskedelmi megállapodás születik a britek és az EU között, ugyanis egyik szereplőnek sem célja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megszakítása. Mindeközben London az Egyesült Államokkal is szabadkereskedelmi megállapodást szándékozik kötni. Mindkettő folyamat rendkívül bonyolultnak ígérkezik, melyet egy év alatt nehéz lebonyolítani, ez esetben a felek áthidaló megoldásokhoz folyamodnak majd.
  • Németország 2020-ban külső (a globális kereskedelem bizonytalanságai) és belső (a kormányzati kiadások alacsony szintje) tényezők miatt alacsony szintű gazdasági növekedésre számíthat 2020-ban. A koalíciós kormány megosztott lehet annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogyan kezeljék ezt az alacsony növekedést. Az ellentétek és belső megosztottság miatt egy előrehozott választás sem elképzelhetetlen.
  • EU: Franciaország és Németország kihasználja a Brexitet az integráció elmélyítésére az Unióban, azonban a többi tagország eltérő véleménye megakaszthatja ennek a tervnek a megvalósítását. Brüsszel nagyobb figyelmet fordít a tagjelölt országokkal való kommunikációra, hogy elkerülje azok orosz, vagy kínai érdekszférába kerülését. Ugyanakkor új tagállam felvétele nincs tervben a belátható jövőben, ami hiteltelenné teszi az Unió szándékait.
  • Olaszország koalíciós kormánya folyamatosan az összeomlás szélén áll. Rómának ezért kevés eszköz áll a rendelkezésére a strukturális reformok véghezviteléhez (az alacsony növekedés és a magas adósságráta kezelésére). Ezek a strukturális gazdasági és politikai kockázatok az egész év folyamán fenn fognak állni.

Fontos dátumok:

  • január 31: a Brexit napja
  • február: a görög parlament kiválasztja az ország következő elnökét
  • március 15: Franciaországban önkormányzati választásokat tartanak
  • május: Lengyelországban parlamenti választásokat tartanak
  • május: Nagy-Britanniában önkormányzati választásokat tartanak
  • július 1: Németország veszi át a soron következő EU-elnökségi posztot
Ázsia–csendes-óceáni térség
  • Kína és az Egyesült Államok között egy első körös kereskedelmi megállapodás lép érvénybe, ami vélhetően kitart novemberig, így ezt a területet Trump győzelemként kommunikálhatja az elnökválasztás során. A megegyezés azonban nem old meg minden területet, és semmiképpen sem végérvényesen. Azonban legalább is 2020-ban abbamarad a kölcsönös vámtarifák kivetése a két ország között.
  • Hongkong gazdasági visszaesést szenvedhet el a folyamatos zavargások miatt (melyek azonban vélhetően nem vesznek radikálisabb irányt 2020-ban sem, azonban egyhamar nem is maradnak abba).
  • Észak-Korea vélhetően nem kerül komoly összetűzésbe az év során az Egyesült Államokkal, ugyanis vezetőinek célja a rezsim továbbélése. Még az országot érintő szankciók egy részének feloldására is van kilátás, amennyiben Phenjan visszafogja atomprogramját. Ugyanakkor Észak-Korea, céljai elérésére (és erejének demonstrálására az USA irányában) fenyegetően léphet fel az Egyesült Államok régióbeli szövetségesei, Dél-Korea és Japán ellen, különböző rakétatesztekkel, valamint a párbeszéd befagyasztásával ezekkel az országokkal.
  • Tajvan: amennyiben a Demokratikus Progresszív Párt nyeri a választásokat – ahogy azt a felmérések sugallják –, úgy növekedhet a feszültség Kínával (megjegyzés: ez időközben már meg is történt).

Fontos dátumok:

  • január 11: elnökválasztás Tajvanon
  • április 15: választások Dél-Koreában
  • július 24 – augusztus 9: Tokió rendezi a nyári olimpiai játékokat
Eurázsia
  • az év folyamán Kína és Oroszország közeledése számos területen folytatódik. Kereskedelmi együttműködéseik révén függetlenebbé válhatnak a nyugati piacoktól, ezen túl pedig a katonai együttműködések körét is szélesíthetik. Vannak azonban ütköző érdekeik is, ilyenek például a közép-ázsiai országok, vagy Afganisztán. Európához fűződő kapcsolataik is különbözőek: Oroszország javítani próbálja majd ezeket (vagy legalább is normalizálni), Kína megítélése viszont kettős: Nyugat-Európa fenyegetést lát benne a gazdasági érdekeire és a szellemi tulajdonára, Kelet-Európa országai azonban potenciális gazdasági partnert lát benne (míg Moszkvától inkább távolságot tartanának).
  • Ukrajna helyzete továbbra sem oldódik meg, ezért az Egyesült Államok fenntartja a szankciókat Oroszországgal szemben, de további szankciókat vélhetően nem vet ki (vagy csak szimbolikus mértékben)

Fontos dátumok:

  • február 9: Azerbajdzsán parlamenti választásokat tart
  • augusztus 30: Belaruszban elnökválasztást tartanak
  • október: Grúziában parlamenti választások
  • október 4: választások Kirgizisztánban

Szerző: Gere László

Felhasznált irodalom

STRATFOR (2019): 2020 Annual Forecast https://www.stratfor.com/article/2020-annual-forecast-geopolitics-intelligence-global-risk (letöltés időpontja: 2020. január 6.)

Gere László 2009-ben végzett geográfusként, terület- és településfejlesztés szakirányon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2016-ban angol-magyar szakfordító-műfordító oklevelet szerzett a Károli Gáspár Református Egyetem szakirányú továbbképzésén, 2015-től a a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2015-től a PAIGEO Kutatóintézet senior kutatója. Szakterülete a urbanisztika, a városok globális szerepe, társadalmi-gazdasági viszonyaik.

Megosztás:

Tetszett a bejegyzés?

Tetszik Betöltés... Teljes cikk a forrás oldalon
x

Check Also

A legfőbb kockázatok Ázsiában 2020-ban

A The Diplomat magazin szerint 2020-ban Ázsia számára alapvetően 6 fő kockázati tényezővel kell számolni, amelyek a következők: Az amerikai

21 térkép a 21. századhoz

A térképek ereje, a földrajz visszatér! A térképek egyre fontosabb szerepet töltenek be mindennapi életünkben és készítésük új tartalmi változásokat

Fedezze fel a világot Hungexpo-n! Jön az Utazás 2020 kiállítás

Az idén február 27. és március 1. között rendezik meg az ország és a régió legjelentősebb nemzetközi turisztikai seregszemléjét, az Utazás 2020 kiállítást.

21 tétel a 21.századhoz – Tézisek a geoökonómiai új világrendhez

A globalizáció egy új korszakába lépett a technológia, tudás korszakába, valamint egy hosszú távú fenntartható növekedésre építő korszakba. Ebben az

Magyar nagyágyúk mellett egy igazi szupersztár is érkezik az idei EFOTT-ra

Az egyik legismertebb amerikai rapper, Flo Rida lesz az egyik fő fellépő az idei EFOTT-on, amelyet Sukorón rendeznek meg július 15-től 20-ig.