Kezdőlap » Külföld » A németek többsége szerint az iszlám nem része hazájuknak

A németek többsége szerint az iszlám nem része hazájuknak

MTI, 2018. 03. 19. 15:02

A németek többsége egyetért Horst Seehofer belügyminiszterrel abban, hogy az iszlám nem tartozik hozzá Németországhoz – mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.

A Die Welt című lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint 76 százalék egyetért a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének kijelentésével, miszerint az iszlám ugyan nem tartozik hozzá Németországhoz, de az országban élő muzulmán vallású emberek igen.

A megkérdezettek 61 százaléka teljes mértékben, további 15 százalék többnyire egyetért ezzel. A Civey közvélemény-kutató cég felmérése szerint 20 százalék nem ért egyet Horst Seehofer véleményével, 4 százalék pedig nem tudott dönteni.

Vidéken az országos szintet meghaladó, 79 százalékos a belügyminiszter véleményével egyetértők aránya, a városi lakosság körében pedig elmarad az országos szinttől, 67 százalékos. A kelet-nyugati megosztottság nem jelentős, a keleti tartományokban – a volt NDK területén – az egyetértők aránya 79 százalékos, a nyugati tartományokban 76 százalékos.

A legnagyobb mértékben – 82 százalékos aránnyal – a 40-49 év közötti korosztály ért egyet azzal, hogy az iszlám vallás és kultúra nem tartozik hozzá Németországhoz. A legalacsonyabb arányt a legfiatalabbak körében, a 18-29 év közöttieknél mérték, de ott is csaknem kétharmados, 65 százalékos az így vélekedők aránya.

Az online felmérésekre szakosodott Civey adatai szerint a legnagyobb mértékben – 95 százalékos arányban – a CSU-tól és a testvérpárttól, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) szavazótábora ért egyet Horst Seehoferrel, a legkevésbé pedig a szintén ellenzéki Zöldek tábora, amelyben 57 százalék szerint nincs igaza a belügyminiszternek.

A CDU/CSU szavazói közül 88 százalék ért egyet a belügyminiszterrel, a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szavazói körében szintén többségi, 51 százalékos annak a véleménynek az elfogadottsága, hogy az iszlám nem része Németországnak.

Horst Seehofer egy múlt heti interjúban ismertette véleményét az iszlám németországi helyzetéről. A Bild című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Németországot a kereszténység formálta.

A Bild felidézte, hogy a vitát a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke indította el 2006-ban, amikor belügyminiszterként a szövetségi kormány és a muzulmán szervezetek egyeztető fóruma, az iszlám konferencia éves ülését azzal a kijelentéssel nyitotta meg, hogy “az iszlám része Németországnak és Európának”.

A diskurzus leginkább ismert kijelentése egy szintén CDU-s politikustól, Christian Wulff volt államfőtől származik, aki 2010-ben a német nemzeti ünnepen, az egység napján mondott beszédében kiemelte, hogy a kereszténység és a zsidóság mellett az iszlám is része Németországnak, a két országrész egyesítése után pedig a bevándorlók integrációja a legfontosabb feladat, amihez a németektől nyitottság és tolerancia, a bevándorlóktól pedig igyekezet és a német értékrend tisztelete szükséges.

Angela Merkel Horst Seehofer kijelentésére reagálva azt mondta, hogy Németországot “nagyon erősen” formálta a kereszténység és a zsidóság, “de él négymillió muszlim is Németországban, és ők a vallásukat is gyakorolják itt. Ezek a muzulmánok Németországhoz tartoznak, és így a vallásuk is, az iszlám” – mondta a kancellár.

A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet.

A Civey felméréséhez március 16-tól 18-ig vették fel az adatokat, 5100 embertől. Az eredmények a felnőtt lakosságra nézve reprezentatívak.

További cikkek:

Teljes cikk a forrás oldalon
x

Check Also

A 2019-es indiai választás és külpolitikai hatásai

Idén április és május folyamán a világ legnagyobb demokráciája, India ismét választásokra készül a domináns Bháratíja Dzsanáta Párt (BJP) elsöprő

Nguyen Phu Trong elnökké választása és a személyi hatalom koncentrációjának kérdései Vietnam politikai rendszerének tükrében

A 2018 szeptemberében elhunyt Tran Dai Quang elnök helyett októberben a vietnami nemzetgyűlés a 2011-től hivatalban lévő pártfőtitkárt választotta meg

Pénteken lesz a magyar jelnyelv napja

Pénteken lesz a magyar jelnyelv napja, amely a jelnyelv fontosságára és szerepére hívja fel a figyelmet.

A nők számára India a világ legveszélyesebb országa

Egy felmérés szerint a nők számára India a világ legveszélyesebb országa, ahol minden órában 40 bűncselekményt követnek el nők ellen, és a dolgozó nők mindegyike szexuális bántalmazás áldozata.

Nem beszél idegen nyelvet Karácsony

Egyetlen szóval sem cáfolta a Figyelőben korábban ellene megfogalmazott vádakat Karácsony Gergely, a MSZP-P miniszterelnök-jelöltje, amikor egy rádióműsorban próbálta magyarázni a róla megjelent portrét, amely szerint nem beszél nyelveket és kétszer is kibukott a doktori képzésről. Sőt: magyarázat helyett inkább fenyegetőzött.