Kezdőlap » Geoplitika » Törökország talonban tartása

Törökország talonban tartása

2015. 10. 19. 12:52

Vasárnap Isztambulban Angela Merkel azt mondta, kész a csatlakozási követelmények hiányzó fejezeteit megnyitni már idén. Indoklásul a menekültválságot hozta, de Törökország távolodása is szerepet játszhatott. Hogyan áll Törökország?

[hír: Merkel kész támogatni Törökország EU-csatlakozását]

Törökországban a belpolitikai kurzus változásával a külpolitikai kurzus is változóban van. A korábbi elköteleződés a Nyugat felé már nem olyan vonzó, legfőképp a sok feltétel miatt, amiknek Törökország nagyon nehézkesen akar megfelelni. Az utóbbi évek valós alternatívát kínáltak: Oroszország barátságát. Ez hosszú távon a NATO-ból való kilépést követelheti meg tőle, legalábbis kockázat szintjén számolhatunk ezzel. Nem véletlen, hogy Európa újabb és újabb dolgokat néz el a török kormánynak, miközben a tagállamok próbálják egymást továbbra is a hagyományos elvekhez igazítani.

Törökország már 1987-ben beadta csatlakozási kérelmét, de a kulturális és jogi különbségek miatt nagyon elhúzódott a közeledés. Az Unió külpolitikájában számos példát látunk arra, mikor illiberális országoknak is támogatást ad (például Türkmenisztán), de Törökország lenne az első olyan illiberális állam, amit az Unió tudatosan a tagjai közé vesz.

Merkel elgondolását nem csupán geopolitikai összefüggésben értelmezhetjük (Törökországnak a Nyugat szövetségesének kell maradnia), hanem az Unió "belpolitikai" összefüggésében is (nyugati jogrend betartatása). Ha megnézzük, milyen feltételeknek kell megfelelnie Törökországnak, és összevetjük azzal, hogy az Unió szabályainak megszegése miatt csak idén hányszor indított eljárást az Európai Bizottság a tagállamok ellen, érdekes képet kapunk.

europai unio, kotelessegszeges, bovites, 2015

Ha az eljárások okát is vizsgáljuk, nagyon változatos képet kapunk: Nyugaton általában környezetvédelmi problémák lépnek fel, délkeleten a közbeszerzésekkel van gond, de a térképen a legalapvetőbb faktort tüntettem fel: a jogi alapelvek csorbulását. A különös az, hogy nincs tendencia a statisztikában. Ezért akár előítéletnek is bélyegezhetnénk a felételezést, hogy Törökország csatlakozásával az Unió jogi alapelvei kibillennének a mostani konszenzusból. Ennek ellenkezőjét is nehéz lenne elképzelni, figyelembe véve Törökország illiberális berendezkedését, de ezügyben a november eleji török választásokat ki kell várni.

Ne maradj le semmiről, iratkozz fel!


Teljes cikk a forrás oldalon
x

Check Also

Az esély egy orosz offenzívára télen

Petro Porosenko ukrán elnök szerint Ukrajnát egy orosz szárazföldi offenzíva fenyegeti. A közelmúltban történt azovi-tengeri incidens ezen offenzíva nyitánya is lehet. A jövőbe nem látunk, de a múltba igen: összeszedtük, mikor tört ki háború Oroszországban télen.

Ausztrália is beszáll a dél-kínai-tengeri konfliktusba

Indonéziával közös járőrözést terveznek, miután a hágai nemzetközi bíróság azt állapította meg, hogy Kína területi igényeit nem támasztják alá a mesterségesen létrehozott szigetek. A járőrözés akár összecsapásokat is jelenthet kínai halászhajókkal.

Líbia továbbra is káoszban marad

Hétfőn Líbia nemzetközileg elismert kormánya visszautasította az ENSZ-javaslatot, hogy egységkormányt hozzanak létre. Az EU próbál kínálni valamit a keserű pirula mellé.

Fülöp-szigetek: csomagolhatnak az amerikai üzletemberek, ha akarnak

Idén nyáron még csak egy populista tahónak tűnt Duterte, de ahogy telik az idő, egyre inkább úgy fest, hogy a Fülöp-szigeteken korszakváltás történt.

Békés problémamegoldás az iszlám világban: Marokkó

Irántól Líbiáig etnikai színezetű vallási konfliktusokat találunk, nyugati gazdasági érdekeket és politikai-katonai patthelyzeteket, amit ember- fegyver- és kábítószer csempészet szegélyez. Mégsem lehetetlen a béke.